Jeruzalem

Jeruzalem Szlovenia borfonallal atszőtt gyongyszem, szent nevevel, energiapontjaival, borutjaval, kivalo feher es vorosboraival, zarandok templomaval, szebbnel szebb kilatopontjaival, ahonnet harom orszagot, Ausztriat, Horvatorszagot es Magyarorszagot is latni, megerdemelten nevezik egi kiralynak. Igy gondoltak ezt mar a keresztes lovagok, akik a 12. szazadban kerestek az utat a mai izraeli, palesztin Jeruzsalembe. A 17. szazadbol szarmazo Szomoru Isten Anyja temploma, mint egy vilagitotorony fenylik a szőlőlankak zold tengereben. A templom tobb szakaszban epult a valamikori keresztes kapolna alapjaira, majd vegul a mai barokk formaba oltott. Jeruzalemet ptuji Friderikusz adomanyozta a kereszteseknek, a telepules pedig sokaig megtartotta zarandokjelleget. A főoltaron Maria kepe lathato, amelyet allitolag a 12. szazadban hoztak a keresztesek vagy a zarandokok, halaul a szerencses visszajovetelnek a Szentfoldről. Jeruzalem neve szorosan osszefűződik egy legendaval is, amely szerint a helyi nők 1664-ben a szentgotthardi csata kapcsan az un. Babji klanec (női lejtő) megkergettek a torokot.